A Korzó üres, szinte a szél se rebben,
csak a kacsák szárnya csapkod a csendben.
Fodrozódik a Duna, egy csónak lebeg amott
tán egy horgász hagyott ott csapot-papot..
A macskaköves út most kihalt és csendes
A vendéglők cégére a tavaszi szélben repdes
nyikorog egy ajtó, tán nyitva hagyta a gazda,
vagy csak egy árva macska sír, nem talál haza..
Kék az ég, süt a nap oly békés minden,
szinte elhiszem hogy semmi baj sincsen.
De nézd csak! Zöld a rét, virágoznak a fák!
A kertekben illatoznak a színes rózsák.
Tiszta a levegő, és amott repül két gerle,
A 
torony tele van már vele ..
Ott meg ezernyi pici 🦋 repked
Döngicsélnek a méhek a természet ébred.
Csak az ember az ki bent ül, egyedül árván,
mert nem tisztelte a természetet, s kábán
ész nélkül él, s olyat tesz folyton folyvást
amivel önmagának árt, és meglásd hanem okul belőle,
a vírus visszajön ismét jövőre....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése