2017. november 1., szerda

Könnyek nélkül






Gyermekként nem tudjuk,
hogy egyszer könnyek nélkül is sírunk,
s úgy hiányzik majd egy szó, vagy csak egy mozdulat,
mit csak ő adhat.

Gyermekként oly természetes az,
hogy vele jön a tavasz,
hogy nyáron virág nyílik s ősszel levél hull,
hogy mikor egy élet elmúl
minden más lesz.

Úgy számolod az éveket
mikor ő elment.
Egy év, kettő, három,
Tavaly múlt nyáron..

Nem, már két éve
és még mindig úgy fáj az emléke.

Gyermekként minden oly szép,
tiszta csillogó a kép.
És nem gondolunk arra, hogy egy nap
nélküle lesz holnap..

És mégis.. ha bajban vagy őt hívod újra
hogy segítsen fel a helyes útra.
S ő megteszi, mert ott van veled
láthatatlanul is fogja kezed.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése