Az éj előtt

Elfáradt a Nap, lassan nyugovóra tér,

Bár a fénye a még az égen helyet kér.

Ragyog míg lehet gazdagon, szórja aranyát,

Hogy aztán alá bukva mindet az éjnek adja át...

  

Március

 

Tavasz lopakodik a kertek alatt,

Járása egyre fürgébb, már gyorsan halad.

Bimbó és virág fakad mögötte,

gyöngyvirág és nárcisz díszeleg körülötte.

Jő' a tavasz, örüljön a szívetek!

Vár a természet, vár a kertetek!

Itt a tavasz, berúgta a kertkaput,

Végig rohant a háznál lesatúlt,

Körülnézett, elégedetten bólint,

tudja már mit merre szór itt,

tudja hol nő majd a tulipán, hol a rózsa,

int egyet, s már csak szórja, szórja...

 

Hát itt a tavasz, végre,

remélem már marad, s a tél

messze jár..

Előttünk a március, mögöttünk a február.